Nemrég egy különleges élményben volt részem: még szinte haza sem értünk Egyiptomból, már azon a hétvégén két napra Milánóba utaztam, egyedül, hogy részt vegyek egy nemzetközi továbbképzésen. Bár ez a rövid kiruccanás elsőre csak egy szakmai programnak tűnt, végül sokkal több lett belőle. Új élményekkel, hasznos tudással és egy jó

Egyiptomi nyaralásunk a végéhez ért. Este az altatás elég gyorsan ment, a pakolást is sikerült elég hamar összehozni, úgyhogy még 2×20 percet tudtam aludni is. Éjfél előtt Ádám kivitt egy adag bőröndöt a recepcióra, majd Mátét átvarázsoltuk a babakocsiba (persze egyből felébredt), Áron meg ment a hátamra, ő legalább aludt

Elérkezett a hazautazás reggele. Mivel a repülőgép csak éjjel 3-kor indult, így a miénk volt az egész nap. A fiúk egészen sokáig aludtak reggel, úgyhogy ébredés után gyorsan összekaptuk magunkat, és mentünk is reggelizni. Máténak annyira bejött az amerikai palacsinta csokiöntettel, hogy mást nem is volt hajlandó enni. A büfé

Egyiptomi utazásunk utolsó napja (vagyis utolsó előtti, de a következőn éjjel már hazautaztunk), amit ismét egy hajókázással egybekötött sziget látogatással koronáztunk meg. Már utazás előtt nézegettem ezeket az utakat, de mindig arra jutottunk, hogy a srácok nem bírnának 8 órát egy hajón, meg mit csinálnának… Azoknak, akik szintén emiatt aggódnak

A negyedik és ötödik napunk teljesen ugyanúgy zajlott. Mivel az előző napi hajókázás miatt a srácoknak felborult az alvása – és az alvástanácsadónk is azt ajánlja, hogy ha volt egy nap programokkal és élményekkel tele, akkor a következő 1-2 napban inkább „pihenés” legyen. Nyilván egy nyaralás alatt nem feltétlenül pihennek a