A GyereKaland egy kisgyerekes család valódi történeteiről szól: utazásokról, kirándulásokról, mindennapi kihívásokról és élményekről.
Őszinte tapasztalatokat osztok meg gyerekekkel való utazásról, családi programokról, hétköznapi túlélési tippekről – szépítés nélkül, a valóságból.

Dubai nyaralásunk első napja – Városnézés magyar idegenvezetővel

Találkozás Lehellel, a magyar idegenvezetővel

Dubai nyaralásunk első napjára városnézést terveztem – de nem akárhogyan!

Még itthonról felvettem a kapcsolatot egy magyar sráccal, aki kifejezetten magyaroknak tart idegenvezetést. Ez nagyon jól jött, mert így legalább egy napig nem kellett tolmácsként tevékenykednem.

Idegenvezetőnk, Lehel nagyon figyelmes volt, sok mindent ajánlott. Egy egész napos túrát nem tudtunk volna lemenedzselni, így egy fél napos, modern Dubai körtúrát ejtettünk meg.

Reggeli után úton: meglepetés az Atlantis hotelben

Gyors, de kiadós reggelit követően találkoztunk is. Lehel a gyerekeknek ajándékkal is készült, és a felnőttek is kaptak egy kis szuvenírt. Szerencsére az autó elég nagy volt, hogy mindenki kényelmesen elférjen, még a babakocsi is befért.

A terv annyiban módosult, hogy Lehelnek át kellett adnia egy híres dubai csokit korábbi ügyfelének – az Atlantis hotelben. Óriási mázlink volt, hogy így be is juthattunk körbenézni.

A hely tényleg a luxus csúcsa: hatalmas terek, hosszú folyosók – el is lehet tévedni. Volt egy kis időnk sétálni, és meglátogattuk a nagy akváriumot, amit a gyerekek is imádtak. Üvegen keresztül nézhették a halakat, rájákat, cápákat – óriási élmény volt számukra!

Kilátás a magasból: View at the Palm

Innen a View at the Palm kilátóhoz mentünk. Lehel közben folyamatosan mesélt érdekes dolgokat Dubairól – jegyzetelnem kellett volna!

A belépés után rögtön egy interaktív kiállításba csöppentünk, amely bemutatta a Pálma-sziget építését. Még Máté is beugrott egy ponton. Ezután következett egy videós bemutató – erről nem sokat tudok, mert Áronnal fogócskáztunk –, majd egy kiállítótér, ahol óriási szikladarabokon keresztül érzékeltették az építkezés méreteit.

Ezután jött a liftezés az 52. emeletre – pillanatok alatt fent voltunk, és persze bedugult mindenki füle. A kilátás pedig lenyűgöző volt! Végre látszott, hogy valóban egy pálma alakú szigeten állunk.

Babakocsit nem lehet felvinni, de a kilátónál fent van kirakva pár darab, annak, aki szeretne mégis a gyerkőcnek erre az időre.

Séta a Dubai Marina kikötőben

A kilátó után következett a Dubai Marina. Lehel hozott nekünk helyi teát (Karak), ami kávénak nézett ki, mert tejjel készül. Fűszeres ízvilága volt, és meglepően finom – ott helyben teljesen passzolt a hangulathoz.

Sétáltunk a kikötőben, Máté pedig rögtön kiszúrta a játszóteret a híd alatt, ahol mindig árnyék van. Ez egy remek megoldás, ráadásul Dubaiban nincsen szemét az utcán – komoly pénzbüntetés jár érte.

Ain Dubai – a világ legnagyobb óriáskereke

Belefért még egy látogatás a 250 méter magas Ain Dubaihoz, amit tényleg csak fekve lehet rendesen megnézni. Nem ültünk fel rá – 40 perc egy kör, és a srácok biztosan szétszedték volna belülről.

Sétáltunk még a korzón, ettünk egy gyümölcsfagyit, és messziről megnéztük a tengerpartot, mielőtt visszamentünk volna az autóhoz.

Alkoholt is lehet – a Burj Al-Arab mellett

Innen a Burj Al-Arab szomszédságában lévő piacra/bazársorra mentünk, az egyetlen szabadtéri helyre, ahol alkoholt lehet fogyasztani. Itt egy teraszról pazar kilátás nyílik a világ „egyedüli 7 csillagos” szállodájára – ami valójában „csak” 5 csillagos, de a marketing ugye mindent visz.

A helikopter-leszálló, csúszdapark, lakosztályok saját személyzettel – ez nem egy átlagos hotel. Miután elkészültek a kötelező fotók, gyorsan kellett indulnunk tovább, mert időpontra szólt a Burj Khalifás jegyünk.

Burj Khalifa – de nem mindenkinek

Kisebb dugóba keveredtünk, de időben odaértünk. Lehel megmutatta a bejáratot, és elköszöntünk tőle.

Anyósomék Laurával felmentek a kilátóba, mi Ádámmal ezt kihagytuk, mert már voltunk fent, és a fiúkat ez nem érdekelte volna.

Hasznos tipp: hiába mentek babakocsival, azt nem lehet felvinni! Jól jöhet egy hordozó ebben az esetben.

Amíg Apósékat vártuk, addig beültünk egy gyors ebédre, kilátással a Dubai Fountainre. Míg Ádám altatta Mátét, én Áront cipeltem a hurciban – két alapfelszerelés, ami nélkül nincs utazás. És még egy finom kávét is meg tudtunk inni.

Dubai Mall felfedezése – akvárium és jégpálya. és a Dubai Fountain

Lauráék lejöttek a kilátóból, majd elmentünk megnézni az akváriumot. Mamáék leültek pihenni, mi pedig felfedeztük a Dubai Mallt. Megtaláltuk a jégpályát is! A gyerekek közben felébredtek – Áron aznap összesen háromszor 30 percet aludt, így sejtettem, hogy az este nem lesz egyszerű.

Mindenképp szerettük volna megnézni az esti  előadást a Dubai Fountainnél. Vettünk vacsorát, és vártuk a show-t – sajnos csalódás volt. Rövid volt, és nem olyan látványos, mint korábban.

Hazafelé – eltévedés és női taxis meglepetés

Fáradtan, kissé kedvetlenül indultunk el taxit keresni. Babakocsi miatt a mozgólépcső szóba sem jött, lift pedig nem volt mindenhol – így sikerült jól eltévednünk, és kellett vagy fél óra, mire eljutottunk a taxiállomásra.

Szerencsére gyorsan sikerült autót találni – női sofőr vitt minket. Kellemesen meglepődtünk, hogy Dubajban nők is lehetnek taxisofőrök!

Lezárás – álmos gyerekek és esti pihenés

A szállodában már csak egy gyors vacsora és fürdés fért bele. Máté hamar elaludt, Áron viszont még este 10-kor is tornázott az ágyban. Hiába, ha felborul az alvás, akkor kell pár nap, míg minden visszarendeződik. Szerencsére másnap csak 9-kor kezdődött a program, így elviselhető volt az esti akrobatika.

De erről majd egy következő posztban 🙂

További bejegyzések

Scroll to Top