Balatonátúszás
Az első nap egyszerre volt logisztikai kihívás és véletlenszerű kaland.
Anyukám részt vett a Balaton-átúszáson, úgyhogy összekötöttük a szurkolást a szállás elfoglalásával: hajnalban ébresztettük a fiúkat, pizsiben ültettük be őket a kocsiba – azzal az optimista gondolattal, hogy majd alszanak a kocsiban. Spoiler: nem aludtak egy percet sem.
Balatonboglárra értünk, ahol kiderült, hogy szinte nincs már parkolóhely – amit találtunk, azt nem akartuk kockáztatni, pedig az volt a terv, hogy amíg anyu úszik, elmegyünk a szállásra. De így inkább a parton maradtunk. Körbesétáltuk a kitelepült sátrakat, a fiúk ajándékokat kaptak, Máté azóta imádja a felfújható labdát. Találtunk egy árnyékos helyet, lepakoltunk, Áront a babakocsiban altattam, majd amikor felébredt, következett a homokozás, a szendvicsezés, és a játszótér.
Rántotthusis szendvics a Balaton partján – teljesen retró érzés, de valahogy pont jól esett.
Szántód – a gyerekstrand, ami meglepett
Miután anyu leúszta az 5 km-t (3:19:59), elmentünk Szántódra elfoglalni a szállást. Ide érkeztek meg Mamáék – mivel Apa hazament dolgozni. Hiába, a munka az munka.
Így maradtunk 3 felnőtt és 2 gyerek pár napra. Volt időnk felfedezni a környéket.
A szántódi gyerekstrand kellemes meglepetés volt. Olyan, mint egy kis tengerpart: sarazós-dagonyázós rész napvitorlával árnyékolva, a víz lassan mélyül – tíz méter után is csak térdig ér egy háromévesnek. Van rendes játszótér, családi öltözőkabin, és a part szépen homokos.
Máténak nem volt kérdés a vízbe menés – kijönni sem akart. Áron ezalatt békésen aludt a babakocsiban. Én személy szerint az árnyékban ültem végig; úgy leégtem az első napon, hogy nem kívánta egy porcikám sem a napot.
Az ebéd előrendelt volt – elvben. A futár korábban érkezett, mint kellett volna, ráadásul egy menü lemaradt. Szerencsére akkorák voltak az adagok, hogy így is mindenki jóllakott. Kisgyerekes nyaralás: az improvizáció mindig benne van a pakliban.
Délutánonként a kert volt a főhadiszállás – kint játszás, kukoricafőzés, fárasztás. Máté valamiért az ágyban várta az elalvást csendben (azóta sem volt ilyen), Áron pedig szokás szerint szopizott.
Játszótér, elektromos autó és egy kis szégyen
Egyik reggel nem volt strandidő, úgyhogy elindultunk sétálni a közeli játszótérre. Nem terveztem nagy dolgot – de Máté gondoskodott a szórakozásról.
Megérkezett egy kisfiú az elektromos autójával. Máténak leszállt a lila köd: sprintelt, a világ legtermészetesebb módján beült az autóba, én meg Áronnal a kezemben rohantam utána. Elnézést kértem az apától – aki szerencsére nagyon jófej volt –, a kisfiú meg még egy kört is vitte Mátét. Ki sem akart szállni.
Van az a pillanat, amikor szülőként egyszerre vagy büszke a gyereked magabiztosságára, és szeretnél a föld alá süllyedni. Ez pontosan az volt.
A lányos epizód is maradandó: Máté a mászókán mindig lovagiasan odaengedte a kormányhoz a szintén ott játszó kislányt – de a kislány nem engedte vissza 😄
Kirándulás Zamárdiba
Már korábban kinéztem, hogy nincs messze a Balaton szíve szobor, úgyhogy összekötöttem egy nagy sétát Áron altatásával. Máté inkább a Mamáékkal maradt játszani – így csak ketten indultunk el.
Áron szépen el is aludt a babakocsiban, de ahogy leértünk a partra, a nagy szélben felébredt. Legalább ő is tudott nézelődni. Jó hosszú séta után meg is találtuk a szobrot, nézelődtünk egy kicsit, majd hogy egyikünket se kínozzam tovább, kinéztem a következő vonat indulását visszafelé.
Pont annyi időnk maradt az állomásra érve, hogy megvettem a jegyet – és jött is a vonat. Áron életében először vonatozott.
Ő inkább a vonaton sétálgatást preferálta volna, de a biztonság érdekében inkább beültettem a babakocsiba. Az állomás lépcsőjén egy kedves hölgy ajánlotta fel, hogy segít levinni a babakocsit – pedig nem is arra ment volna. Utólagosan is köszönöm neki!
A nap végére Apa is befutott. A gyerekek teljesen megőrültek örömükben – összepakoltunk, és elindultunk haza.
Amit egy balatoni hétről érdemes tudni kisgyerekkel
Nem tippeknél és listáknál akarok landolni – de van néhány dolog, ami tényleg segített:
A szántódi gyerekstrand kisgyerekeseknek ideális: lassan mélyülő víz, homokos part, árnyék, játszótér egy helyen. Ha Szántódon nyaralsz, mindenképp érdemes kipróbálni (Juhász Gyula utcai szabadstrand).
A hajnali indulás logikusnak hangzik, de hajnalban felébresztett gyerekekkel csak akkor éri meg, ha tudod, hogy a kocsiban visszaalszanak. Ha nem, akkor egy hosszú nap vár rád friss gyerekekkel és fáradt szülővel.
Az előrendelt étkezés megkönnyíti a napot – de számolj azzal, hogy a futár nem mindig pontosan érkezik, és egy-egy tétel lemaradhat. Legyen mindig valami tartalék nassolnivaló.
A nagyszülők felbecsülhetetlen értékek. Komolyan.
Nem volt tökéletes. De jó volt.
Nem minden nap volt strandidő. Volt hisztis ebéd, korán ébredés. De volt rántotthusis szendvics a Balaton partján, dagonyázós homokos reggel, és az a pillanat, amikor mindkét fiú egyszerre csendben aludt délután.
Kisgyerekkel a nyaralás nem pihenés a szó klasszikus értelmében. De valahogy mégis feltölt.
